A Kölni ma már egy általános mégis titokzatos összefoglaló név a férfi illatok területén.

 

No de hogyan is kezdődik a történet:

A rómaiak és perzsák úgy tekintettek a parfüm készítésre, mint az alkímiára,  tudományként kezelték.

A legtöbb történész úgy gondolja, az első parfumier, egy Tapputi nevű vegyész hölgy volt, az időszámításunk előtti 2. évezredből, Mezopotámiából. Főzeteit virágok desztillálásával készítette, illatszereihez az így kinyert tiszta olajakat használta. Egyes történészek úgy vélik, parfümöket Indiában is használtak már időszámításunk előtt 3300 környékén.

 

Tény, hogy a legrégebbi, jelenleg ismert és fennmaradt parfüm ampullája több mint 4000 éve Pyrgos-ban, Cipruson készült.  Az üvegcsét egy 4300 négyzetméteren elterülő, 60 lepártó berendezést magában foglaló létesítményben találták, melyben rengeteg fűszer- és gyógynövény is tároltak.

A 9. században, már könyveket is megjelentettek a parfümök lepárlásával kapcsolatban, melyek közül a legjelentősebb, az arab Al-Kindi: _Chemistry of Perfume and Distillations című műve.

A történészek itt ismét úgy vélik,  Ibn Sina (Avicenna) perzsa orvos, filozófus, kémikus volt az első aki kísérletei során a rózsák és más virágok szirmainak lepárlásával, valamint zúzott növények áztatásával olajakat nyert ki.  Ezek rettenetesen erős aromájú folyadékok voltak, ezért a rózsavíz finom, kellemes illata miatt nagyon gyorsan elterjedt.

 

Európába az Arab világból hazatérő keresztesek hozták a középkorban. Abban az időben a betegségek hordozójának tekintették a bűzt, az illatokkal megelőzni kívánták kívánták a tisztátlanságot.

 

Hihetetlen és mégis igaz, hogy az első alkohol alapú parfümöt magyarok alkották meg a 14. században, Piast Erzsébet kérésére, aki köszvényét kívánta enyhíteni vele. A legenda szerint ez olyan jól sikerült, úgy megszépült, megfiatalodott tőle, hogy a Lengyel király feleségül vette.  A gyógyvíz pedig az Eau de la Reine de Hongrie, (Magyar Királyné Vize) melynek alapját kakukkfű és rozmaring olajak adták, egész Európában híres lett.

Annak ellenére, hogy a “recept könyvek” nyilvánosan hozzáférhetők voltak, mindenki saját receptek alapján dolgozott, amit féltve őrzött, rejtegetett,  föld alatti laboratóriumai sötét folyosóin, hogy mások ne lophassák el titkaikat.

 

Születése:

 

Giovanni Maria Farina, hogy új lakóhelyének adózzon, a németországi Kölnben, 1709-ben a szellemében citrusos parfümöt, melyet Eau De Cologne (Kölni Víz) névre keresztelt.

“Találtam egy illatot, mely  emlékeztet  a hegyi nárciszra és narancsvirágra egy eső utáni, olasz tavaszi reggelen”

 

Akkor Farina még nem tudhatta, hogy olyan márkás terméket hozott létre, melyet több száz év múlva is használni fognak az emberek. Egy érzést hívott életre, melyet hamarosan szinte minden királyi ház ismert, mint Aqua Miarabilis (csodavíz), s melyre egy német köztisztviselő a fél havi fizetését rákölthette.

 

Annyira forradalmi találmány volt, hogy legendákat szőttek köré, miszerint kivédi a bubópestist, és ez bizony a fiatalság forrása is. Orvosok ajánlották, hogy igyanak Kölni vizet, mert az taszítja a bolhákat. Tény, hogy sokan még ma is azt gondolják, hogy a Kölninek ereje van ahhoz, hogy a bolhák szaporodását gátolja, és sok bolha elleni sampon tartalmazza ugyanazt a citrus olajat, mint a parfüm.

 

Majd’ 90 évvel később, már szabadon lehetett illatokat piacra bocsátani Németországban, így megjelentek ugyanezen név alatt mindenféle vizek. A képlet, a mai napig titkos, de az Eau de Cologne a férfiak számára készülő parfümök “globális” nevévé vált. A Farina család az 1800-as években a jogokat eladta a Rodger&Galletnak. Az eredeti üzletben, Obenmarspfortenben, melyet Farina 1709-ben nyitott, még ma is működik, ott készül az Eau de Cologne extra Vieville.

 

Folytatásban:

Mi az  a Kölni és hogyan néznek ki azok a titkos összetevők…

 

 

Share This